Leírás és Paraméterek
Kötetünk összeállításában az a cél vezetett bennünket, hogy az adott terjedelmi korlátok között az óriási történeti forrásanyagból a legjellemzőbbet nyújtsuk. A jelenleginél sokkal nagyobb terjedelem sem engedné azonban meg, hogy a középkor történetének akárcsak legfontosabb fejlődési vonalait és eseményeit is megfelelően illusztráljuk egykorú szövegekkel, egyrészt azért nem, mert ránk maradt forrásanyag éppen a számunka legérdekesebb tudnivalóról, a dolgozó nép mindennapi életéről igen kevés, többnyire közvetett és csak tudományos feldolgozás útján megszólaltatható adatot tartalmaz, másrészt azért sem, mert a kortársak egészen más dolgokat tartottak lényegesnek, mint mi, és sokszor csak néhány odavetett szóval emlékeznek meg a történelem nagy fordulópontjait jelentő tényekről. Azt, hogy egy középkori feljegyzés, legyen az oklevél vagy krónika, mit és miért mond, s mit és miért hallgat el, csak úgy tudhatjuk meg, ha megismertük a középkori írásbeliség sajátos fejlődését.
Az európai középkorban jóval kevésbé éltek az írással, mint az ókorban vagy - s még inkább - az újkorban. A nyugat-római birodalom romjain kialakuló feudális államokban az önellátó természeti gazdálkodás az emberi együttélést viszonylag szűk helyi keretek közé szorította, melyeken belül úgyszólván minden ügyet személyes érintkezés által lehetett elintézni.
349 oldal + képmelléklet, félvászon
